Körte, az ősi csemege

Sulyok Józsefné, 2009. aug. 19.

A svájci Robertiansen, Vanger és Thunersee környékén előkerült cölöpépítmények között több mint 25 féle gyümölcs maradványát találták meg, köztük a körtéét is. Ezek szerint őseink sok ezer évvel időszámításunk előtt már szorgalmasan gyűjtötték a vadkörtét.

Az antik világban elterjedt gyümölcs lehetett, a római és a görög szerzőknél is egyaránt sokszor szerepel. A körtetermést az akhájok (legősibb görög törzs) kezdték. Theophrasztosz említi először a vad és nemes fajtáját együtt. Pliniusnál már 41 körtefajtát találunk.

Az ezt követő századokban sok ország megpróbálkozott a nemesítésével. Ennek eredményeként 1598-ban Le Lectier ügyész és amatőr pomológus (gyümölcsfa-rendszerező) katalógusában 254 fajtát ír le. Magyarországon a körte az első írásos utalás 1055-ből származik. A tihanyi apátság alapítólevelében kurtuel fa néven szerepel. A népi gyógyászat úgy tartja, hogy a körte vérkeringés-szabályozó, vízhajtó hatású, megelőzi a fogszuvasodást és a nyelőcsőrákot.

Élettani hatásai, összetétele

Kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A körte sok oldhatatlan élelmi-rostot tartalmaz. Ennek fele a gyümölcs héjában található. Ezek a rostok vízmegkötő tulajdonságuknál fogva növelik a széklet mennyiségét és puhaságát. Így serkentik a bélműködést, csökken az áthaladási idő. Ezért megelőzhetik a bélrenyheséggel, székrekedéssel járó panaszokat. Az élelmi-rostok jóvoltából a lehetséges rákkeltő anyagok is felhígulnak, gyorsabban távoznak az emésztőcsatornából, így elejét vehetjük egy esetleges vastagbélrák kialakulásának.

Rendszeres fogyasztása csökkenti a vérkoleszterin-szintet. A körte pektintartalma megközelíti az almáét. Gátolja a zsiradékok és a koleszterin felhasználódását, befolyásolja a koleszterin-anyagcserét, csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Sonkás-sajtos körtesaláta

Hozzávalók:
2 nagyobb, nem túlérett körte, fél zellergumó, 10 dk sonka, 10 dkg ízlés szerinti sajt, 1 nagy citrom.

Öntethez: 2 dl tejföl, 1 kiskanál csípős mustár, só.

A tálaláshoz fél fej saláta.

A körtéket negyedekre vágjuk, magházukat, eltávolítjuk, majd a gyümölcsöt gyufaszál vékonyságú csíkokra vágjuk. A zellert megtisztítjuk és ugyancsak vékony csíkokra vágjuk. Keverőtálba tesszük a körtével együtt, és szűrt citromlével meglocsoljuk, nehogy megbarnuljanak. A sonkát és a sajtot szintén vékony csíkokra vágjuk, és a zelleres körtére tesszük. A tejfölt mustárral, sóval, pirospaprikával ízesítjük, és ráöntjük az elkészített salátára. Laza mozdulatokkal átforgatjuk, s tálalásig behűtjük. Salátalevéllel díszítve tálaljuk.

Kapcsolódó cikk: