szépzöld
Webáruház kiszállítás szünetel szeptember 8 -ig. Köszönjük türelmüket!

Légkollektor: fűtés napfénnyel és levegővel

Sulyok Timea, 2010. okt. 05.


Bár nyugaton igen elterjedt, itthon még csak kevesek által ismert a napkollektorhoz hasonló szerkezetű légkollektor. Ez a berendezés a nap energiáját alakítja át hővé, de azt a melegvíz-tárolóhoz nem fagyálló folyadék juttatja el (mint a szolár-kollektornál), hanem levegő.

Légkollektor: fűtés napfénnyel és levegővel

Az első légkollektort a tengerentúlon, a 19. század végén állították össze és nem sokkal ezután már a kereskedelemben is kapható volt. Napjainkban már hazánkban is terjed ez az alternatív fűtési megoldás, bár a napkollektorokkal erős verseny alakult ki a piacon, egyelőre még az utóbbiak előnyével. Ráadásul, egy légkollektroros rendszer kiépítése már nem kerül nagyobb költségbe, mint egy napkollektoros megoldás, utólagosan is könnyedén elvégezhető, s nem jár túlságosan nagy átalakítással, faláttöréssel sem.

A légkollektor tehát a benne keringő levegőt melegíti fel - napenergia segítségével - melyet ezután az épületbe juttatnak. A kollektor-részt legtöbbször a ház déli oldalára szerelik fel, vagy egyenesen a fűtendő helyiség külső falára, de természetesen az is megoldható, hogy a tetőn helyezzék el azt. Amikor a Nap sugárzása már megfelelő hőmérsékletűre melegíti fel fűtőlevegő hőfokát, akkor egy termosztát segítségével elindul a keringtetés: a berendezés megkezdi a fűtést.

 

Mielőtt azonban a levegő beérkezne a berendezésbe, szűrőn megy keresztül, így teljesen friss, pollenmentes levegő kerül a rendszerbe. A helyiség alsó rétegeiből a hidegebb levegő bekerül a berendezésbe és azt felmelegítve fújja vissza - ventilátor segítségével. A levegő befúvása lassan történik, ezzel elérve a kellemes, komfortos hőérzetet a lakók számára.

napkollektor

Az előzőek alapján azt feltétezhetnénk, hogy a légkollektor kizárólag azokban az időszakokban fűt, amikor amúgy is meleg van: szikrázó napsütésben. Azonban ez nem így van, télen is jut a Földre elegendő és folyamatos napsugárzás, de természetesen kevesebb mennyiségben, mint nyáron. Így, ha nem is egész évre elegendő ez a hőenergia a teljes fűtési rendszer működtetésére, de a fűtési időszakban jelentősen (akár 50%-kal) csökkenti a hagyományos fűtés költségeit. Fontos tudni, hogy bizonyos időjárási viszonyok - felhős égbolt, köd stb.- jelentősen befolyásolják a beérkező napenergia, azaz a felhasználható energia mennyiségét, azonban a teljes fűtési időszakra lebontott energiamennyiség már rendkívül előnyös adatokat mutat.

 

Problémát jelenthet, hogy a légkollektor naplemente után másnap napfelkeltéig - napsugárzás híján - nem juttat hőt a rendszerbe. Ez azonban nem okozhat nagy gondot, ha az épület hőháztartása megfelelő, mivel az egyes helyiségeket körülvevő falak, a padló és a mennyezet, valamint a berendezés jelentős hőelnyelő és hőtároló közeget hoz létre. Ennek megfelelően, a fűtetlen időszakban a helyiség hőmérséklete óránként csak 0,1-0,2 fokot csökken, tehát egy éjszaka alatt ez csupán 1-2 fokot jelent, amely hőmérséklet-esés nem jelenthet túlzott kellemetlenséget. Forrás: www.epitinfo.hu  

 

Kapcsolódó könyv:

Napkollektoros berendezések

 




Hozzászólások

Eddig még nem érkezett hozzászólás, legyen Ön az első!


Friss hozzászólások

2020.június 26., péntek / 21:34

Muskátli bimbóban kukac?

2020.június 26., péntek / 21:32

Tiszafa ,50 éves tűlevelei sárgulnak

2020.június 26., péntek / 21:31

Ismeretlen fekete sàrga rovar a viràgodkertben

2020.június 25., csütörtök / 15:26

Profil módosítás - Visszajelzés

2020.június 23., kedd / 07:45

Nyárfa hajtás írtás

2020.június 20., szombat / 13:14

Nem nőnek a birsalma fáim


Világszép

Kertbarát magazin

Gmedia