Matiz mester

Sulyok József, 2013. máj. 15.

---

János bácsi fúr, fest, szerel,
farag, vág, vés, szőlőt érlel.
Vállán majdnem nyolcvan évvel,
verseng a múló idővel.

Szántja korát faekével,
sanyarú sors emlékével.
Árva gyermek árvasága,
edzette meg e világra.

Nagyapjától az útravaló,
tetteihez példát adó.
Vérévé vált az alkotás,
új utakon barangolás.

Nála nincs megoldhatatlan,
tudásszomja olthatatlan.
Bármihez nyúl, bármihez fog,
régi ujjul, kopott ragyog.

Sokoldalú tehetsége,
segítőkész embersége.
Élteti kíváncsisága,
az anyaggal szőtt barátsága.

Ez a nyűgös Matiz mester,
minden elismerést restell.
Szerénysége nála nagyobb,
versemért is duzzogni fog.

 

Kapcsolódó vers:

Öreg zenész balladája

 

---

Facebook Twitter GoogleStartlap

Hozzászólások