Tavaszi cserjés kalandok

Sulyok Józsefné, 2016. ápr. 01.

---

Több cserjét közvetlenül az elvirágzás után kell nyírnyi, hogy elősegítsük a következő évi virágzásukat.

Az ribiszkét és az aranyvesszőt így ösztönözzük, hogy hosszabb vesszőket, majd a rákövetkező évben több virágot hozzanak. Más cserjék, mint pl. a levendulát vagy a téli hangát azért vágjuk vissza, hogy a növények tömöttebbek maradjanak. A zanótoknál azért fontos az elvirágzás után történő visszavágás, hogy ne hozzanak termést.

Néhány díszcserje, többek között a nyári orgona is csak az az évi új hajtásokon hoz virágot. Hogy virágzóképességét megnöveljük, az előző évi vesszőket vágjuk vissza a talaj felett 30 cm-re. Ez érvényes a polianta rózsákra, az örökzöld orbáncfűre és a gyöngyvesszőre is.

Ezzel szemben a cserszömörce, a hibiszkuszok és a hólyagvessző erős visszavágás nélkül is szépen virítanak. Egyáltalán nem vagy csak szükséghelyzetben nyírjuk azokat a cserjéket, amelyek nehezen regenerálódnak, pl. az aranyeső, a japáncseresznye és a csodamogyoró.

Az elvirágzó részek eltávolítása számos növény esetében elősegíti a következő évi gazdagabb virágzást. A hangaféléknél egyszerűen levághatjuk, míg érzékenyebb növények, pl. a rododendron esetében egyenként, kézzel kell leszednünk az elvirágzott részeket.

Őszi telepítés után előfordulhat, hogy a növények a téli fagyok miatt lazán állnak a talajban. Emiatt rendszeresen ellenőrizzük és szükség esetén tapossuk vissza a növényeket.

A levéltetvek és más kórokozók, kártevők egész sora veszélyezteti a cserjéket, ezért az állandó ellenőrzés nagyon fontos.

Ha a talaj túl nedves, hideg az idő vagy éppen fagyveszély fenyeget, akkor várjunk a növények végleges kiültetésével. Ilyenkor tanácsos a növényeket átmenetileg elvermelni. A cserjék hosszabb ideig, akár több héten át is elvermelve maradhatnak. Amikor enyhébbre fordul az idő, kivesszük és ültethetjük őket. 

Kapcsolódó cikk: 6 lebilincselő levendulafajta

---

Facebook Twitter GoogleStartlap

Hozzászólások